Nemzetközi tanulságok

Az elmúlt hónapban a világ figyelő tekintetét a Közel-Keletre azon belül is a Szíriára helyezte. A térséget a legfinomabban szólva sem lehet konfliktusmentes övezetnek nevezni, az országban közel két és fél éve polgárháború dúl, a közvélemény mégiscsak most kapta fel a fejét, az eseményeket illetően. Természetesen az sem titok senki előtt, hogy az USA szeretné a befolyása alá vonni ezt az övezetet, azon sem kell sokáig gondolkodni, hogy miért, a válasz egyszerű, ugyan azért amiért Irakot is megszállták: az olajért.

Melyek azok az információk, amiket az eseményekről különböző hírportálokból értesülve biztosan tudni lehet? Augusztus 21-én Damaszkusz külvárosában valaki vegyi fegyveres támadást követett el amiben különböző becslések szerint közel 1400-1500 ember vesztette az életét. Ezen eseményt követően az USA katonai közbelépéssel fenyegetett, de a szuezi válság óta tudjuk, hogy nem feltétlenül szerencsés egy ilyen lépést elhamarkodottan megtenni.

Kérdés, hogy Európa milyen szerepet vállalt, vagy egyáltalán részt akart-e venni Szíriában kialakult helyzet megoldásában? Az Európai Unióban már rég óta napirenden van egy Törökország felől érkező transznacionális gázvezeték felállítása azért, hogy függetleníteni tudják magukat az orosz földgáztól. Amint pedig azt tudjuk Szíria Putyin és Oroszország egyik legfőbb szövetségeseként tündököl.

Amerika hívó szavára Anglia riadót is fújt és Cameron miniszterelnök megpróbálta megszavaztatni az alsóházban az esetleges katonai intervenciót, amely elutasította Nagy Britannia beavatkozását, amit a közvélemény is élesen ellenzett. A kormányfő esélyeit a jövő évi választásokon erősen meggyengíthette volna egy esetleges szerepvállalás a háborús konfliktusban.

A megoldást végül Putyin elnök, és Oroszország hozta el diplomáciai útra terelve a konfliktust. Az ENSZ szakértőt küldött Szíriába Dr. Ake Sellström személyében, aki azt hivatott vizsgálni, hogy tényleg használtak-e vegyi fegyvert, nem pedig azt, hogy ki használt. Tehát a jelentés végén amire egyébként az európai vezető hatalmak az álláspontjaikat építették, csak a vegyi fegyver használatának tényét állapította meg, azt viszont, hogy kik használták ami ugye, “ha már a támadás megtörtént” a fontosabb kérdés, - azt nem tudta megmondani a tanulmány. Ami végül meg is állapította a vegyi fegyver használatának tényét.

Három napos genfi konferencia keretében John Kerry, és Szergej Lavrov amerikai, és orosz külügyminiszterek találkoztak, és állapodtak meg. A diplomáciai megoldás szerint, a szír vegyi fegyvereket a nemzetközi közösség igazgatása alá kell venni, és 2014 közepére az egészet le kell szerelni, az ENSZ felügyelete mellett. A háborús konfliktust ezzel a megállapodással lekerült a napirendről, de Amerika hangsúlyozza, hogy az ENSZ 7. cikkelyével továbbra is mint egy lehetséges alternatívával számolnak amely kimondja, hogyha a Biztonsági Tanács úgy ítéli meg, hogy egy adott állam veszélyezteti a nemzetközi békét, abban az esetben lépéseket, illetve szankciókat tehet, ami akár a katonai közbelépést is magában foglalhatja.

Ezen események közben mi is történt Európában? Az EU-t jelen pillanatban inkább a saját belügyei kötik le, mint pl.: újabb gazdasági mentő csomag Görögországnak, az Eurózóna stabilizálása, vagy keleti bővítés stb. Németországban országos választást tartottak, így Angela Merkel is inkább a belügyekre koncentrált és a saját újraválasztására, mint a Közel-Keletre. Európa vezető hatalmai érdemben sokat nem tettek hozzá a Szíria kérdéshez, reagáltak rá, kötelezően elmondták, hogy a vegyi fegyvereket meg kell semmisíteni, Európa sem hagyhatja az emberek embertelen, különböző vegyi gázokkal való gyilkolását. (Teszem azt, gépfegyverrel nem olyan embertelen gyilkolni...) Született egy megállapodás az USA és Oroszország között, amit mindenki elfogadott.

Minden ország természetesen, hangsúlyozta, hogy a szír vegyi fegyvereket le kell szerelni, és nemzetközi felügyelet alá kell helyezni, de ez csak tüneti kezelés, a valós “betegséget” nem oldja meg, a polgárháború ugyan úgy folytatódni fog az országban és az továbbra is civil áldozatokat fog követelni. Az, hogy nem elgázosítják őket, hanem esetleg golyó által vesztik az életüket, az a végeredményen nem sokat változtat. A zárógondolatom és egyben a személyes véleményem is, hogy Európa, és az USA tehetne többet azért, hogy a helyzet megváltozzon Szíriában, véget vessenek a polgárháborúnak, és megbuktassák Bassár el-Aszad elnököt, de ezzel a megoldással, hogy leszerelik a vegyi fegyvereket, ami nyilvánvalóan szükséges csak időt nyernek a rezsimnek, ugyanis továbbra is hatalmon maradnak, radikális változások nem fognak bekövetkezni az ország belpolitikájában. Már persze, ha ez lenne a cél...