A hetek óta tartó, többször véressé fajuló kormányellenes tüntetések Venezuelában egyelőre töretlenül folytatódnak. A demonstrációk kiinduló pontja a Táchira állambeli diáktüntetésekhez vezethető vissza. A résztvevőket, akik a gyenge közbiztonság miatt vonultak az utcákra letartóztatták majd, ennek hatására a tiltakozások más államokra is átterjedtek.
Február 12-én az egyetemisták újabb demonstrációt szerveztek Caracasban. Az események pikantériája, hogy ez a nap nemzeti ünnep Venezuelában, amikor is egy, a Függetlenségi Háborúban megnyert csatára emlékeznek. A diákmegmozdulások mellett így ezen a napon kormánypárti felvonulásokra is sor került, majd a demonstrációk végeztével a két tábor összecsapott, amelyben két ellenzéki és egy kormánypárti tüntető meghalt, illetve több százan megsérültek.
A tiltakozások legfőbb okai a gyenge közbiztonság mellett (Venezuelában az egyik legmagasabb az emberölések száma a világon) a rossz gazdasági mutatók (magas infláció), az alapvető fogyasztási cikkek, mint például: a cukor, tej, és a WC-papír vagy a gyógyszerek hiánya.
A megmozdulások halálos áldozatainak száma legkevesebb 13 fő, köztük életét vesztette egy helyi 22 éves szépségkirálynő, aki a tüntetéssorozatok közben kapott halálos fejlövést. A venezuelai elnök a demonstrációk hátterében államcsínyt vélt felfedezni és hangsúlyozta, hogy a felkelések résztvevőinek felelniük kell majd a tetteikért. A megmozduláshoz csatlakozott az ellenzéki vezető Leopold López is, akit a múlt héten már kilenc állítólagos bűncselekmény elkövetésével kapcsolatban köröztek, többek között: szándékos emberöléssel, terrorizmussal, és súlyos testi sértéssel, míg február 18-án feladta magát a hatóságoknak. Állítása szerint az őrizetbe vételével az ország méltánytalan igazságszolgáltatási rendszerére kívánta felhívni a figyelmet. Lópezt, aki az egyik legbefolyásosabb ellenzéki vezető, a kormányerők már, többször is megkísérelték koholt vádakkal eltüntetni a venezuelai politikai életből, mindeddig sikertelenül.
A tüntetéssorozatok mellett az ország diplomáciai kapcsolata is mélyponthoz érkezett az Egyesült Államokkal. Múlt héten három amerikai tisztviselőt is kiutasítottak az országból a tüntetőkkel való konspiráció vádjával. Korábban pedig hatálytalanították a CNN három riporterének a megbízását, akiket azért küldtek az országba, hogy a kormányellenes tiltakozásokról tudósítsanak. A két ország között ilyen mértékű konfrontálódásra utoljára 2010-ben került sor, ami egészen a diplomáciai kapcsolatok megszűnéséhez vezetett. Ennek elkerülése végett múlt hétvégén Maduro elnök tárgyalóasztalhoz invitálta Barack Obamát, az Egyesült Államok elnökét, hogy megoldást találjanak a kialakult helyzet békés rendezésére.
A tiltakozók nem egészen egy évvel Hugo Chávez halála után vonultak az utcákra. Az exelnök helyét az állam élén elfoglaló Nicolás Maduro nem tudta megszilárdítani a hatalmát. A tavalyi választásokon csak egy hajszállal győzött (50.7%-kal a 49.1% ellenében) amiből jól látszik, hogy mind két tábor erős szavazó bázissal rendelkezik továbbá körülbelül egymillióra tehető a bizonytalan szavazók aránya. Venezuela súlyos gazdasági, társadalmi, és politikai válságokkal néz szembe. Az ország (és az államfő) jövőjét döntően fogja befolyásolni, hogy Maduro hogyan tudja kezelni az elnöksége eddigi legsúlyosabb kihívását.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.