Nemzetközi tanulságok

Majd két héttel ezelőtt, február 1-jén Muhammad Murszi, volt egyiptomi elnök bírósági tárgyalását elhalasztották – immár harmadszor. A bíró az új tárgyalás időpontjának március első napját jelölte ki.

Muhammad Murszi pere november 4-én kezdődött, de elnapolták, ugyanis a vádlottak (Murszi és további 14 ember) énekükkel, bekiabálásaikkal, a bíróság sértegetésével zavarták a meghallgatást. A tárgyalást január 8-ra tették át, amit aztán szintén elnapoltak, állítólag azért, mert a sűrű köd miatt a vádlottakat szállító helikopter nem tudott leszállni Kairóban. Szakértők szerint az elnapolás valódi oka az lehet, hogy a jelenlegi egyiptomi vezetőség nem szeretné Murszi nyilvános szereplését a január végére tervezett alkotmánymódosítás előtt.

A hadsereg által megbuktatott elnököt azzal vádolják, hogy 2012 decemberében, az általa kiadott alkotmányos rendelet elleni megmozduláson hét tüntető halálához ő és emberei kemény fellépései vezettek. Murszi és társai azzal védekeznek, hogy a halottak közül öten a Muszlim Testvériség tagjai voltak, tehát ésszerűtlen a feltételezés, hogy a híveiket is megölették volna. A Muszlim Testvériségről érdemes tudni, hogy egy mérsékelten iszlamista, állításuk szerint nem erőszakszervezet. Ahol az állam képtelen volt rá, ott a lehetőségeikhez mérten segített a rászorulókon (pl. természeti katasztrófáknál). 1954 óta illegalitásban voltak, jelöltjeik – különösen Mubárak idején – függetlenként indultak a választáson, a 2011-es tüntetésektől, illetve az azt követő forradalomtól a szervezet próbált elhatárolódni. A fentebb felsoroltakon kívül olyan más vádak is szerepelnek a volt elnök ellen, mint börtönszökés szervezése, kémkedés, illetve a bíróság megsértése.

Ismeretes, hogy Mohammad Murszi 2012 júliusában került Egyiptom élére, miután a Muzulmán testvériség jelöltjeként megnyerte az elnökválasztást. Az iszlamista többségű alkotmányozó bizottság által kidolgozott új alaptörvényt az iszlám alapjaira helyezte, ami feszültséget szított a muzulmán hívők és a mérsékelt, illetve liberálisabb körök között. Főbb intézkedései közé tartozott Hoszni Mubárak, 2011 januárjában forradalom útján megbuktatott elnök ügyének újratárgyaltatása, hatalmának megszilárdítása (a bíróság nem vizsgálhatta felül az elnök döntéseit). 2013 januárjában, a forradalom második évfordulóján tüntetések kezdődtek Murszi ellen és mellett is. A két tábor közötti „konfliktus” addig fajult, hogy Murszi elnök rendkívüli állapotot hirdetett ki, júliusban azonban a Murszi-ellenes tábor már a távozását követelte. Az iszlamista elnök azonban nem volt hajlandó lemondani legitim, demokratikus választások útján szerzett hatalmáról. (Zárójelben érdemes megjegyezni, hogy Mohammad Murszi volt az ország első olyan elnöke, aki viszonylag demokratikus, egy-egy politikai csoport ellehetetlenítésétől és csalásoktól mentes választásokon került Egyiptom élére.)

A hadsereg, ahogy a 2011-es forradalom idején, most is nagylelkűen a tüntetők segítségére sietett, felajánlotta Murszinak, hogy van 48 órája önként és dalolva lemondani az elnökségről, vagy erőszakos hatalomátvételre számíthat. Az utóbbi történt meg, a hadsereg bejelentette Murszi távozását, ő maga pedig házi őrizetbe került. Helyére Adli Manszúrt, az Alkotmánybíróság elnökét nevezték ki ideiglenesen. A kedélyek azonban nem nyugodtak le ezután sem, Egyiptomban folyamatosak a zavargások Murszi hívei és a hatóságok között.

A nemzetközi közösség bírálta az egyre erőszakosabbá váló összecsapásokat, és az elnök elmozdítását. Az Egyesült Államok a segélyek megvonását fontolgatta, ami végül nem történt meg. Szaúd-Arábia támogatásáról biztosította a Murszit megbuktató katonai rezsimet a segélyek megvonása esetén.

Január végén népszavazáson fogadták el az új alkotmányt, amely szerint április közepéig választásokat kell tartani Egyiptomban. Az elnöki posztért indulók között ott szerepelhet Abdel Fattah asz-Sziszi, a Murszi megbuktatásában főszerepet játszó hadsereg vezetője is. Akárki kerül is hatalomra, kérdéses, hogy meddig tud fennmaradni az új rendszer a társadalmi konszenzussal nem igen rendelkező, a demokratikus hagyományokat kevésbé ismerő országban. Ezen kívül mennyi esélye van indulni az iszlamistáknak a közelgő választáson, ugyanis Murszi megbuktatása után a MT vezetői ellen elfogatóparancsot adtak ki, tizennégyen pedig már ott ülnek a vádlottak padján Murszi mellett, a szervezetet pedig szeptemberben betiltották.

Arra is kíváncsiak lehetünk, hogy a társadalmi, politikai konfliktusok rendezésében mennyire fog majd szerepet vállalni a hadsereg – úgy, ahogy azt eddig több alkalommal is megtette.