A vizsgaidőszakban kicsit visszavettünk a lendületből, de úgy éreztük, hogy készítenünk kell nekünk is egy 2013-as best of-ot, még ha egy kicsit megkésve is. Fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy a listát teljesen önkényes alapon állítottuk össze, azokat az eseményeket beválogatva, amiknek szerintünk jelentős kihatása lesz 2014-re is. Íme a három részre bontott über-cikk első harmada.

Franciaország Maliban

Az év elején nemzetközi prioritást kapott egy afrikai ország, Mali, miután a polgárháború közeli hatalmi zűrzavarban a szélsőséges iszlamisták jelentős térnyerésére válaszul, Franciaország a katonai beavatkozás mellett döntött az egykori gyarmatországban. Az intervenciót az ENSZ BT és a NATO is üdvözölte, a franciáknak hamarosan mégis az elszigetelődéssel kellett szembenézniük, hisz számottevő támogatás sehonnan nem érkezett.

Bár a gyors és határozott fellépéssel kivívott sikerek az ország, és az elnök, François Hollande hazai és nemzetközi reputációját is nagy mértékben növelték, az egy hónapig tartó akció mégsem hozott kimagasló eredményeket az Al-Kaida és a nemzetközi terrorizmus elleni harcban, mely a beavatkozás alapjául is szolgált.

Az iszlamistákat sikerült visszaszorítani, ám ez még sem az ország politikai stabilitását nem garantálja, sem a terrorszervezet elleni harc kulcsfontosságú lépéseként nem mutatható fel, csupán ideiglenesen visszaűzték a medvét a barlangjába. A helyi hadsereg európai és amerikai erők általi fejlesztése és kiképzése folyamatban tart, de aggodalmakra adhat okot, hogy a korábban szintén amerikaiak által kiképzett hadsereg buktatta meg a korábbi elnököt, előidézve a válsághelyzetet. A radikálisok ugyan visszaszorultak az ország északi törzsi területeire, ott azonban a kedvezőtlen terepviszonyok miatt szinte lehetetlen maradandóan felszámolni őket. Így a hosszú távú kilátások elég kedvezőtlenek az országra nézve.

Észak-Korea

Februárban aztán ismét Észak-Koreától volt hangos a világsajtó, miután Phenjan végrehajtotta harmadik kísérleti atomrobbantását. A kommunista médiát elárasztották az Amerika lebombázását illusztráló propagandavideók, a nép pedig ünnepelve fogadta a sikeres robbantások hírét. Sokáig úgy tűnt, Kim Dzsongunt semmilyen ENSZ vagy más szankció és fenyegetés nem hatja meg, majd amikor bejelentette az 1953-ban Dél-Koreával kötött fegyverszünet érvénytelenítését, a dolgok kezdtek komolyra fordulni.

Fordulatot hozott a konfliktus rendezésében a keszongi közös ipari parkból történő munkások kivonása, mely döntés öngólnak minősült az északiak részéről, hiszen az ország amúgy is gyenge lábakon álló gazdaságát súlyosan megviselte a legnagyobb bevételi forrást jelentő iparvidék bezárása (augusztusban aztán megegyeztek a felek az újranyitásról). Végül miután a legnagyobb (és egyetlen) szövetségese [Kína] is végleg cserbenhagyta, Kim Dzsongun belátta, élvezetesebb Dennis Rodmannel kosárlabdázni, mint a piros gombbal játszadozni.

Vatikán

Februárban történt még valami, mely inkább a világ katolikus közvéleményét sokkolta: XVI. Benedek pápa egészségügyi okokra hivatkozva bejelentette lemondását “péteri szolgálatáról”. Az eset mindeddig egyedülállónak tekinthető a modern katolikus egyház történetében (a nagy nyugati egyházszakadás óta legalábbis nem történt ilyen), majd rögtön az új pápával is “rekordot” döntöttek, hiszen Jorge Mario Bergoglio, avagy I. Ferenc személyében az első dél-amerikai pápa kerülhetett a trónra. Egyelőre úgy tűnik, jó választás volt, hiszen új fényt visz a botrányoktól megszürkült vatikáni életbe. Teszi mindezt annak ellenére, hogy az egyszerű, minden pompát nélkülöző életvitelre törekszik, reformjaival pedig megpróbálja a gyökereihez visszavinni az egyházat.

Bostoni robbantás és még

Az évente megrendezett bostoni maratont április 15-én egy 3 ember életét követelő (és több mint 200-at megsebesítő) merénylet árnyékolta be, ami 2001. szeptember 11-e óta az első komolyabb terrorcselekmény amerikai földön. Az állítólagos tetteseket elfogták/lelőtték, de motivációik mai napig tisztázatlanok maradtak. A lehetséges indítékok között a szalafista radikalizmusból, az Egyesült Államok által indított iraki és afganisztáni háborúk bosszúja, valamint a csecsen függetlenség (lévén a testvérpár félig csecsen) szerepelnek.

A bostoni merénylet másnapján egy San Jose környéki villamos-erőművet (PG&E Metcalf) is merénylet érte, ám ez nem nagyon kapott média figyelmet. Bár személyi sérülés nem történt, az anyagi kár tetemes volt – nem beszélve arról, hogy az áramellátás is akadozott egy ideig – de a szokatlan katonai profizmusról tanúbizonyságot tevő elkövetők a mai napig ismeretlenek. Nem volt előzetes figyelmeztetés, senki nem vállalta magára a támadást. Kérdéses, hogy bármi köze lenne az előbbi merénylethez, de bemutatta, hogy mennyire sérülékeny az Egyesült Államok infrastruktúrája – nem csak a rettegett virtuális támadásoktól, hanem attól is, hogy két alak besétál és szétlő valami fontosat.