Az oroszországi Mordvin Köztársaság börtöneiben fogvatartottak védelmére egy emberi jogi szervezet jött létre 2014. március 13-án, az ötletgazdák és megvalósítók pedig a börtönből nemrég szabadult Pussy Riot tagjai. Mordvinföldön található Oroszország javító-nevelő táborai közül a 14-es számú, ahová a köztörvényes bűnözők kerülnek, hogy ott töltsék le büntetésüket. Így történt ez a Pussy Riot két tagjával is.

Az orosz női punkzenekarról érdemes tudni, hogy tagjai évek óta polgárpukkasztónak titulált villám-performanszaikkal, rendszerellenes megmozdulásaikkal hívták fel magukra a figyelmet. A szélsőbaloldali, feminista lánybanda többek között a 2011-es választási eredmények ellen tiltakozva szervezett tüntetéseket Oroszország legforgalmasabb helyszínein, “Oroszországot, Putyin nélkül!” címszóval. Azonban érdekes módon, az orosz vezetés - élén Vlagyimir Putyinnal- ekkor még csak a homlokát ráncolta, a komolyabb szankciókat 2012. februárjáig mellőzte. Akkor történt, hogy a lázadó lányok a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban “punk imát” rendeztek, aminek keretében fohászkodtak Szűz Máriához, hogy most már szabadítsa meg őket és Oroszországot Putyintól.

Ezzel a lányok túlfeszítették a húrt, az orosz elnök és az igazságszolgáltatás türelme itt véget ért. A zenekar három tagját, Nagyezsda Tolokonnyikovát, Marija Aljohinát és Jekatyerina Szamucevicset egyenként két év letöltendő börtönbüntetésre ítélte a bíróság “vallási gyűlölet által motivált garázdaság” bűntette miatt. Az ítélet az orosz vezetést is megosztotta: Medvegyev miniszterelnök túl szigorúnak találta a kiszabott büntetést, ezzel szemben Vlagyimir Putyin teljesen jogosnak tartotta a bírói ítéletet, hiszen véleménye szerint a Pussy Riot, a székesegyházban tanúsított magatartásával “meggyalázta Oroszország értékeit.”

Még ugyanezen év októberében mondhatjuk úgy, hogy fordult a kocka: Szamucevics fellebbezését a fellebbviteli bíróság elfogadta, büntetését felfüggesztette, a másik két elítéltet pedig “javító-nevelő” táborba internálták, két külön helyre. Aljohinát az Urál-hegységben lévő Perm-be, Tolokonnyikovát pedig Mordovia körzet börtönébe - ahol az emberi jogi központot létesítették. 2013. december elején az előkészített amnesztiatörvény kiutat jelenthetett volna a munkatáborból a lázadó fiatal nőknek, azonban a törvényt valahogy úgy írták meg, hogy az ne vonatkozzon se a Pussy Riot két fogságban lévő tagjára, se a korábban elfogott Greenpeace aktivistákra, se pedig a tíz éve börtönben lévő Mihail Hodorkovszkij orosz üzletemberre. Ez az eset hatalmas felháborodást váltott ki emberi jogvédő szervezetek körében, és arra szólították fel az orosz vezetést, hogy a politikai foglyokat is engedjék szabadon. Erre Medvegyev miniszterelnök ezt a választ adta: “Oroszországban nincsenek politikai foglyok.”

 Alig pár héttel később, december végén Vlagyimir Putyin, a már említett, korábban elfogadott amnesztiatörvény kiterjesztését kezdeményezte, ezzel pedig a Greenpeace bebörtönzött aktivistái, Hodorkovszkij és a Pussy Riot két tagja is kiszabadulhatott a börtönből, és megtapasztalhatták a jóságos elnöki kegyelem minden pozitív oldalát.

 Tolokonnyikova a táborban eltöltött egy éve során személyesen is megtapasztalhatta a hely minden brutalitását, valószínűleg ez ihlette a Moszkvától 500 kilométerre keletre fekvő emberi jogi központ létrehozását. Az itt raboskodó embereknek szüksége van egy jogvédő szervezetre, ami az ő érdekeiket próbálja meg képviselni a könyörtelen hatalom előtt. Így Tolokonnyikováék már nem punk-imával és villám-performansszal hívják fel magukra a figyelmet, hanem a vélemény-nyilvánítás szolidabb útját választották.